Egy évvel később az Izu-Bonin árokból, közel kilenc kilométer mélyről hozta felszínre a fehér színű, körülbelül 6 cm-es kis gerincteleneket. Ezután ismét egy évig csak pihentek a begyűjtött „minták” és felvételek, amíg Új-Zélandon találkozott Dr. Anne-Nina Loerz-zel, aki nagy szakértője a garnélafajoknak.
A minták hozzá kerültek és a hamburgi egyetemen a mintákról kiderült, hogy hím és nőstény példányok is azonosíthatóak és egy teljesen új fajról van szó. Tudományos nevét pedig - néhány év elteltével-, most a fajt felfedezőjétől, Dr. Alan Jamiesonról kapta. A felfedezés azért is nagy dolog, mert ennek a garnélacsaládnak a legutóbbi tagjait majdnem 40 éve, 1977-ben találták. Azóta viszont nem került elő új családtag, egészen mostanáig.
A hat centiméteres, fehér és hosszúkás garnélákról egyenlőre annyit tudhatunk, hogy nagyon fordulékonyak és képesek a gyors „támadásokra”. Jamieson szerint ez egy újabb példa arra, hogy csodálatos lények élnek a mélységben a legszélsőségesebb körülmények között.
Forrás: University of Aberdeen | News
.jpg)
AkvaSzerk
Admin
Regisztrált:
2010-08-17