h
0
Aki keres, talál! Balinok nyomában!
2019. Nov. 04.

Ebben a cikkben a balin wobbleres horgászatáról szeretnék írni és azokról az esetekről, amikor a balint meg kellett keresni, sokat kellett érte csónakázni, hogy rátaláljunk. Azokra a pillanatokra, amikor nem éhesek, a megszokott csalik és módszerek nem adják a halat.

Hodula Tamás

Amikor a balin hangosan, látványosan fröcsköl a víz tetején, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy meg tudjuk fogni. Ha a rablás közelében dobjuk a csalinkat, akkor nagy eséllyel sikeresek lehetünk.

Figyeljük meg mindig, hogy milyen a csalihal, amivel épp táplálkozik, ha a színben és méretben hasonlót dobunk elé, akkor az aktív időszakában meg is tudjuk majd fogni! Természetesen, a napfelkeltekor, reggeli órák és az esti órák a legjobbak, ilyenkor sokkal több a rablás, mint a nap más időszakában. Az előző mondatomat viszont most megcáfolom azzal, hogy előfordult, hogy napközben is egyszer elkezd táplálkozni. Főleg a melegebb időszakokban teszi ezt, ami lehet 11:00 órától,14.00 óráig bezárólag. Ekkor csak egy fél órát mutatja magát és habzsolja a sneciket.

 

 

De vannak bizony azok a napok, amikor nem igazán mutatja magát, de mi pergető horgászok, még is meg szeretnénk fogni őket. Közelmúltban volt sok olyan eset, amikor hosszabb időre ki tudtam menni a vízre, egy egész délutánra vagy akár egy egész napra és bizony keresgélnem kellett a balinokat. Hosszú kilométereket megtettem csorgásban vagy sokszor változtattam helyet és a jónak vélt pályákat megdobáltam. Amikor a balin nem aktív, akkor rendkívül jó érzékkel kell eltalálni azt, hogy milyen csalival tudjuk felkelteni az érdeklődését.

 

 

Most kimondottan három sikeres csalit szeretnék előtérbe helyezni a PredatorZ kínálatából, amelyekkel a közelmúltban jól tudtam fogni a ragadozó őnt.

A Chub névre hallgató wobbler érdekes mód, egy egész pici vízben lassan süllyedő csali. A Z Shad a második, ami egy felúszó nagyobb testű minnow wobbler. A harmadik pedig egy „blade” típusú csali, a Variant-Cavalary.

 

 

Chub wobbler

Akkor, amikor sok az ivadék, hiába dobáljuk a hat, hét centis csalit, hiszen nem ezeket eszi. A partszélben tömegével álló ivadékokat figyeli, ezért kell kis csalikkal próbálkozni. Természetesen több a kisebb balin, amit megfoghatunk, de olykor bele akadhatunk 60 cm feletti méretbe is. Egyébként ezeket az ivadék halakat nem csak a balinok, hanem, a domolykók és a jász keszegek is előszeretettel fogyasszák. Sőt, a kisebb süllők is felállnak és napközben leverik a balinnak szánt csalit. Ennél a pecánál rettentően pontosan kell dobálni a partszélbe. Ki kell dobjunk pontosan pár cm közelséggel a kövekhez, sóder lábakhoz és onnan kel behúzni a műcsalinkat. Ha nem vagyunk elég pontosak, akkor nem fog megindulni a csali után.

 

 

Balinozásnál klasszikus eset, hogy ha bedobtuk a csalit, akkor nagyon gyorsan tekerjük, annyira, amennyire csak tudjuk. A gyorsan betekert csali, a riadt, menekülő kishalat imitálja. Ebben a helyzetben viszont nem feltétlen fontos a gyors bevontatás. Sőt, akár ott is kell hagyni neki, vagy az első méter után be kell lassítani. A PredatorZ Chub wobblernek 4,5 cm a hossza, kellően vékony zsinórral kell alkalmaznunk, hogy megfelelő távolságra be tudjuk juttatni. A wobbler 4 színben érhető el a kínálatban, köztük a sárga-ezüsttel fogtam a legtöbb jászt, de a lila-ezüst és a kék-ezüst is sok halhoz juttatott már. A Chub lassan süllyedő tulajdonsággal rendelkező csali, amit ha meg állítunk a parttól elhúzott 5 méteres sávba, akkor lassan elkezd merülni. Nagyon sok esetben ekkor érkezik a kapás, viszont ha gyorsan húznák, akkor nem menne utána, visszafordulna. Sokszor ott hagyom pár másodpercig és újra megindítom. Ha nagyon nagy szerencsénk van, akkor a bedobást követően egyből érkezhet a rávágás! Ekkor szinte teljesen az orra elé sikerül dobnunk a wobblert, amit villámgyors reflexel vesz le, vízbe érkezést követően még a felszínről.

 

 

Z-Shad wobbler

Vannak azok a szituációk, amikor nincs ivadék halunk és a balin egyszerűen csak inaktív állapotban, a part szélben tartózkodik. Ezt azért teszi, mert a part szélében nincs sodrás, gyengén áramlik a víz, ez által keveset kell dolgoznia, pihen ilyenkor. Ezt a balint a legnehezebb megfogni, de mi kell, hogy kapásra bírjuk? Ilyenkor tényleg azon múlik, hogy az adott wobbler mennyire kelti fel az érdeklődését és hogy ki tudjuk e mozdítani a pihenő időszakából vagy sem. Ilyenkor nagyon fontos a csali vezetés, az agresszivitás, hogy mennyire gyorsan húzzuk. Érdekes megfigyelésem az is, hogy maga a csali milyen ívben repül, és hogy esik bele a vízbe. A tapasztalatom, hogy ha nagy ívben dobjuk a csalit és az érkezéskor az oldalára esik a vízbe, akkor több kapás szokott érkezni. Valahogy ez a csobbanás, vagy hanghatás erősebb ingereket ébreszt bennük. A Predator Z Z-Shad wobbler 9,5 cm, 9 grammos csali, ezért elég messzire el tudjuk dobni. 4 színben kapható és még egy tulajdonságát kiemelném, hogy ha vontatás közben megállítjuk, akkor nagyon lassan kezd csak emelkedni. Ez a csali a nyár vége felé és az ősz elején szokott a legjobban működni, ekkorra már az ivadék táplálék halak is elérik ezt a méretet. Ha naplemente után is kint maradunk dobálni, akkor is eredményesek lehetünk vele, van egy sárga hátú, fehér kivitel belőle, közepes tempóval vezetve számos balint is adott már süllőzés közben.

 

 

 

Predator-Z Oplus Variant-Cavarly

Sok esetben a balinok a kőszórásokból készült ruganyok visszaforgó vizénél, ahol belassul a sodrás, a mélyebb rétegekben várakoznak. Ezeken a pontokon főleg a nagyobb testű, akár 3-4 kilós balinokat csíphetjük el. Ezek a matuzsálemek itt töltik azt az inaktív időszakukat, amikor nem táplálkoznak. Természetesen mélyebben vontatható csalikkal tudjuk őket becsapni, pl vertikális csalival, vagy mélyen járó wobblerrel, vagy akár jig fejre húzott gumihallal. Ezek az őnök nem minden esetben snecivel, hanem már kisebb szegekkel is táplálkoznak, úgyhogy ne féljünk a nagyobb csali használatától. A Variant-Cavarly 6,2 cm hosszúságú, 20 g súlyú, igazi távdobó csali. Ha beérkezést követően egyből kezdjük behúzni, akkor a víz felső rétegét horgászhatjuk át. Ez is eredményes! De most a mélyebb rétegeket kell vele átfésülni. Én azt szoktam alkalmazni, hogy hagyom lesüllyedni a meder fenékre, onnan hirtelen mozdulattal indítom el. A bit spicc hirtelen emelésével ugrasztom fel a mederről, 10-15 méter múlva hagyom vissza süllyedni. Ezeket a sebességeket és behúzási távolságokat érdemes változtatni, ki kell tapasztalni épp adott esetben melyik a jó. Az is kiváló taktika, ha a lesüllyedés követően lassabban, folytonosan húzzuk be a csalit, ilyenkor a vízréteg alsó felét pásztázzuk át vele.

 

 

A teljesen felszínen vezetett csalik is ki szokták váltani a kapást, a popperek vagy sétáló kutyák. Ezeket a csuklónkkal keltjük életre és a sebességüket jól megválasztva tudjuk becsapni a balinokat. Ezekkel a felszínen vergődő sérült snecit utánozzuk, ami azért lehet érdekes számukra, mert bár nem a táplálkozási fázisukban vannak, de egy könnyű prédára szívesen rámozdulnak.

 

 

Balinozáshoz 0,08 mm fonott zsinórnál vastagabbat nem használok, sőt inkább vékonyabbat a kisebb csalik esetén. Kell a vékony madzag, mert azzal megnő a dobás távolságunk. Egy jól beállított szereléssel, orsó+bot+zsinór, mivel nincs akadónk, ki tudunk fárasztani bármekkora balint. Persze türelmesnek kell lenni, és érdemes laza fékkel horgászni rájuk. Ha később fárad, akkor majd húzhatunk rajta, ezzel biztos nem fog minket megtépni. Fluorocarbon előkét is mindig használok, Dunán 0.30 mm esetleg 0.25 mm vastagságban. Az előkének nem csak a balinokat kell állnia, de ha nem vagyunk pontosak a dobásnál, akkor a köveket és a faágakat is. Sokszor kell faágak alá, mellé dobnunk, vagy kisebb kövezések tövébe, és ha nem sikerül a dobás, akkor bizony le kell feszíteni a csalinkat.

 

 

Ne veszítsük el a hitünket, ha épp a megszokott helyen és módszerrel nem vagyunk eredményesek, a balin ott van, csak rossz csalit dobunk neki. Gondolkodjuk kicsit, meg lehet fejteni, ki lehet találni mi az, ami eredményes lehet akkor épp! Ez a megfejtési idő, bevallom nem minden esetben történik meg gyorsan, sőt….de akkor se adom fel sosem!

 

Hodula Tamás

Hodula Tamás

Név: Hodula Tamás

Kedvenc halfaj: Süllő, balin, csuka

 

Rövid bemutatkozás:

Gyerek korom óta horgászom. Eleinte nád botokkal kergettük a sneciket a Dunán, aztán nagyapámnak köszönhetően egyre több esetben jutottam el tavakra is, ahol úszós és fenekezős módszerrel próbáltuk a pontyokat megfogni. Aztán a match peca tetszett meg, és sokáig azt űztem. Ritkán pergettem akkoriban, de nagyjából 10 éve ez megváltozott. Sűrűbben szerettem volna pecázni járni, akár csak a munka után kicsit kikapcsolódni, és a pergetésben találtam meg a megoldást. Kevés cuccal, egy bottal a vízpartra érve már ki is tudtam kapcsolódni. Azóta szinte csak pergetek, szeretem a módszer aktív, cserkelős mivoltját. Kimondottan szeretem az újdonságokat tesztelni, még akkor is, ha az esetleg a fogás rovására is megy. Kihívásnak tekintem az új csalik megfejtését, hogy azokkal is túl járjak a ragadozók eszén. A pergető horgászat minden fajtáját szeretem, legyen az wobbler, plasztik csalik, vasak.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

A cikkben szereplő termékek