h
0
Pontyok a jég alól
2017. Feb. 19.

Idejekorán köszöntött ránk a zord tél, komoly bosszúságot okozva ezzel a tógazdaságoknak és horgászoknak egyaránt. A sekélyebb, kis kiterjedésű állóvizek a tartósan fagypont alatti éjszakáknak köszönhetően nagyon hamar lehűltek, a napközbeni erőtlen napsugarak pedig már képtelenek voltak felmelegíteni a víz felszínét annyira, hogy az éjszakai mínuszok ellen védekezni tudjon. Azokon az állóvizeken, ahol nem akarták, vagy éppenséggel nem volt lehetőség feltörni a jeget, ott bizony pár nap alatt vastagságuk a többszörösére, akár korcsolyázható méretűre is meghízott. Globális felmelegedés ide, enyhülő telek oda, a december igencsak bekeményített és bizony nem úgy kezdődött el, mint ahogyan azt nyár elején megjósolták…

 

Tóth Henrik

A tavakat hirtelenjében leigázó fagyokkal és a jégpáncéllal nem is lett volna gond, hiszen ennek van most a szezonja, viszont azoknak, akik a karácsonyi hal megfogását az ünnepek előtti utolsó napokra időzítették azoknak nem maradt más csak a fejvakarás. Hasonló cipőben jártam jómagam is, hiszen ilyen időben esély sem maradt arra, hogy a család elé becserkelt halat tálaljam fel… Persze „b” tervnek még mindig megmaradt a piaci halkofa meglátogatása, csak hát egy horgásznak van ugyebár annyi tartása, hogy az ünnepekre szánt halat saját kezűleg fogja meg. Jószerével nekem sem lett volna más esélyem a beígért hal beszerzésére, mintsem a vásárlás, ha éppenséggel a helyi tórendszer tulajától, Petitől véletlenül nem érdeklődöm meg azt, hogy -„ugyan már, mi újság a horgászparkban”- Sajnos sok jó hírrel ő sem szolgálhatott, mindösszesen annyival, hogy a folyamatos jégtörés és a nappali viszonylag „intenzívebb” felmelegedés hatására az egyik kisebbik tó sarka valamelyest horgászhatóvá vált. Kell ennél szebb evangélium egy megszállott horgásznak?

Persze haldömpingre nem számíthattam ebben az időszakban, de az mindenképpen pozitívumként könyvelhető el, ha ebben az időben valahol még akad egy zsebkendőnyi meghorgászható terület. Gondolataimat összeszedve az ilyenkor megfontolandó hasznos tanácsokat is megpróbáltam magamban rendszerezni. Persze nem vagyunk egyformák, nem biztos, hogy ami nálam alapkövetelmény az másnak is egyértelmű. Számomra ezek a legfontosabb „axiómák”, amelyekre azért rendszerint nagyobb hangsúlyt fektetek télvíz idején…

1. Öltözz rétegesen! Az egészség megóvása elsődleges szempont kell, hogy legyen minden horgász számára, ha a későbbiekben nem akar majd súlyos pénzeket költeni gyógyszerekre. Előfordul ugyanis, hogy a horgászat közben adrenalintól felfűtve hajlamosak vagyunk önmagunkról megfeledkezni és sokszor fel sem ismerjük, hogy testünk már nem képes segítség nélkül védekezni. Nem kérdéses és nem is lehet elégszer hangsúlyozni mennyire fontos a megfelelő öltözék. A réteges öltözetre a vízparton jöhet rá még a külső „szigetelés” azaz a thermoruha, amely megvéd a totális átfázástól.

2. Helyválasztás fontossága. A lehűlt vízben, amikor a halak már csak minimálisan mozognak a legcélszerűbb a tó azon részét meghorgászni ahol, mély gödör, kisebb meder vagy törés húzódik. Ezeken a részeken, ahová a halak úgymond „bebandáznak” minden bizonnyal előbb leszünk eredményesek, mint egy sík terepen, ahol vajmi kevés okuk van a tartózkodásra.

3. Minőségi etetőanyagok felhasználása. Ilyenkor fokozottan érvényes a szabály, miszerint „a kevesebb néha több”! A finomszemcsés etetőanyagok használata télvíz idején több okból is indokolt. Egyrészt a vízben jobban elterülnek, így az alig táplálkozó halak a finomabb szemcséket szívogatva nem fognak azonnal telítődni, másrészt csomós csimbókos magas szénhidráttartalmú eleséggel nem okozunk különösebb kárt a vizek élővilágában sem. Erre a horgászatra két ideális keveréket vittem magammal. Ezek közül az egyik a versenyeken is előszeretettel használt Competition termékcsalád ETANG, azaz általános keveréke volt, míg a másik a 2017-es CARP METHOD etetőanyag újdonságunk epres ízesítésben.


Aroma Liquiddel az eper ízesítést még tovább fokozhatjuk

 


Fél-fél zacskónyi etetőanyagnál nem érdemes többet bekeverni a pár órás horgászatokra. Az etangot open end típusú kosárba, míg a method etetőanyagot a nevében fémjelzett kosárba töltöttem.

 

4. Bátrabban az aromákkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hideg vízben nem érdemes fukarkodni sem az ízekkel, sem pedig az illatokkal. Ez az az időszak, az, amikor aromák és attraktorok alkalmazásával, sokkal jobb eredményeket vagyunk képesek produkálni, hiszen sokszor ezekre az ingerekre, ezekre az apró jelentéktelennek tűnő impulzusokra reagálnak a halak elsődlegesen, ezek keltik fel legelőször a halak érdeklődését. Etetőanyagokat és a csalikat is érdemes egyaránt beízesíteni, kicsit megtuningolni.

 

Etetőanyagok és csalik aromázására hatékony megoldást nyújtanak a Carp Zoom folyékony aroma liquidjei, method attraktorai és folyékony dipjei egyaránt. Főként az édes-gyümölcsös ízek azok, amelyek a lehűlt vizekben dominálnak.

  Minimális Method Crush (2017-es újdonság) került még az etetőanyagba. Ez a nagyon finom szemcsézetű apró morzsa élénk színével a halak figyelmét hivatott felkelteni.

 

Nos, azon a bizonyos ominózus decemberi napon, amit a horgászatnak és a halfogás élményének szenteltem mondhatni egészen addig zökkenőmentesnek bizonyult, míg a partra érve a tavat meg nem pillantottam. A vízfelszínen elterülő egybefüggő jégtakaró látványa némi aggodalommal töltött el, de hamarjában érkezett a segítség Tibor a tógazda személyében, aki az előző napon már egyszer felaprított jeget az éjszakai fagynak köszönhetően ismét kénytelen volt „megroppantani” lélekvesztőjét segítségül hívva. A csónakot határozott mozdulatokkal behintáztatva sikerült akkora hullámokat keltenie a tó felszínén, amelyek játszi könnyedséggel jutottak be a jégtakaró alá és törték darabjaira azt. A tó felszínén átsuhanó repedező, reccsenő jég hangja semmihez sem volt fogható, de némi bizakodásra adott okot…

 
Professzionális jégtörés a Benta Horgászparkban Tibi a tógazda közreműködésével…

 


Utólag belegondolva, vélhetően nem sok hasonló eset lesz, amikor jégtáblák között horgászhatom. Valamennyi napsütés és egy kevés szél kellett ahhoz, hogy a jég valamelyest olvadni kezdjen…

 


A kis tó egy vékony sávját lehetett csak meghorgászni, így sajnos nem volt lehetőség a helyválasztásra, a hely választotta meg a horgászt…

 

Mire odáig jutottam, hogy a víz egy vékony sávja meghorgászhatóvá vált, anélkül hogy kosaram egy-egy nagyobb jégdarabon landoljon, már majdnem beleszaladtam a délutánba. A tó egyik legsekélyebb részéhez tudtam csak leülni, így kapás nélkül sikerült átvészelnem azt a néhány feledhető órát. Délutánra aztán a nap sugarai már olyannyira felerősödtek, hogy a tó túlsó partján egy újabb vékony sávot felolvasztottak, ami szinte kínálta magát. Sok esetben egy-egy horgászat sikeres végkimenetelét egy megfelelő váltás nagyban meghatároz, ezért kicsit hitemet veszítve úgy döntöttem szánok rá egy kis energiát és bár nem a teljes felszereléssel, de átvándoroltam a tó túlsó szegmensébe szerencsét próbálni…

Az EVA edényekben rendszerezett csalikat és etetőket szinte a hónom alá csapva, gond nélkül cipeltem magammal a túloldalig.

 

Mennyire volt jó döntés a hely megváltoztatása? Utólag kijelenthető, hogy megérte, ugyanis a tétlen horgászatból egy téli örömpeca kerekedett, és ezzel mindent elárultam. Az átcuccolásom utáni első tapasztalatom az volt, hogy ezen a szakaszon, ami a tó mélyebbik része, az aktivitás sokkal intenzívebb. Első bedobásom után a spicc folyamatos imbolygása figyelmeztetett arra, hogy itt bármelyik pillanatban jöhet a kapás, és vele együtt a hal is, amelyre egész napom rááldoztam. Végre-valahára révbe értem! Az édes illatokra vagy éppenséggel a finom falatokra meglepően gyorsan reagáltak a közelben ólálkodó uszonyosok, nem úgy, mint a túloldalon, ahol minden próbálkozásom hiábavalónak bizonyult. Nem is telt el néhány percnél több, amikor spiccem határozott eltekerésével beköszönt az első töves. Halleluja! Elgémberedett végtagokkal végre pontyot fáraszthattam! Meglepően harcias védekezésével erőteljes kirohanásával még a jég alá is bemenekült, némi előnyt kovácsolva ezzel, de a hideg vízben ereje hamar elhagyta így ebben az etapban most alul maradt…


Egy töves a jég alól…A hidegben amilyen gyorsan lehet, engedjük szabadjára!

 

Csak az elsőt volt nehéz megfogni. Még a sötétedés beálltáig sikerült testvérei közül néhánnyal megküzdenem. Ekkora „Pálfordulatra” egyáltalán nem számítottam. Álmaimban nem gondoltam volna, hogy ebben a jeges vízben szóra fogom bírni pikkelyes barátaimat. Természetesen egytől egyig mindegyik halacska visszanyerte a szabadságát, ha már ilyen derekasan helyt álltak és kellően méltó ellenfelekké váltak ebben a decemberi hidegben…

 

Írta és fényképezte: TótHenrik

 

Tóth Henrik

Név: Tóth Henrik

 

Horgászmódszer: feeder, match, „rakó".

Kedvenc hal: ha békés, akkor jöhet bármi.

A horgászatról: A horgászat fogalma számomra a természettel kialakított kölcsönös harmónia, amelyben az egyensúly csakis akkor tartható fent, ha teszünk is annak érdekében.

Magamról: Horgászni gyerekkoromban kezdem el, amikor a mogyoróbotos, parafaúszós kanális pecák a kötelező csínytevésekkel párosultak. Akkoriban még egy-egy horgászat elképzelhetetlen volt a barátok a kedvenc kutya és a szülői aggodalmak nélkül. Ezek a feledhetetlen élmények és az apróbb sikerek ösztönöztek arra, hogy hódoljak eme szenvedélyemnek a mai napig. A finomszerelékes horgászat megszállottjaként előszeretettel töltöm az időm match-, feeder, valamint rakós bot társaságában a parton. Az álló-, és folyóvizeket egyaránt kedvelem, szívesen látogatom a helyi, valamint a környező települések horgászvizeit, az időjárási viszonyoktól függetlenül. Számos horgásszal egyetértésben vallom én is a „fogd meg és engedd szabadon" elvet.

Amikor megkérdezi tőlem valaki, hogy „mit szeretek a horgászatban", csak azt tudom neki javasolni:
„El kell jönni, meg kell tapasztalni, és meg fogod érteni"...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

A cikkben szereplő termékek